A kapitány már kora reggel be van sózva, hogy ma megyünk turistáskodni az Etnára, és hogy jutunk fel oda és stb. Felébredve hallottam, hogy panaszkodott, hogy kiment lefilmezni azt a hatalmas vitorlást és rászóltak, hogy hagyja abba és elküldték. Kinéztem az ablakon és egyenruhás rendőröket, fehér egyenruhás haditengerészeket, riportereket láttam. Húúú, kié lehet ez az 50m-es hajó, hogy ekkor a készültség.  Majd megérkeztek további civil ruhás rendőrök, akiken még gumikesztyű is volt. Látom, hogy még a tűzoltó készülékek is ki voltak készítve. Az egyik riporter elég közel jött a hajóhoz, hogy halljuk amit  telefonon beszélt valakivel és, hogy valami kancellárt vártak ide, vagy magas rangú kormány tisztviselőt, ha jól értettük. Egy jó óra múlva hozzánk is odajöttek a kikötő emberei, hogy el kell állnunk máshová. Pont a nagy vitorlás mellett 20 métere voltunk kikötve. Már láttuk  a nagy fekete autókat is mikor átmotoroztunk a Marina másik végében lévő szabad helyre. Ott még profi segítséget is kaptunk a kikötéshez. Összepakoltuk a cuccunkat, meleg holmit ilyesmit, a 33 fok ellenére, mivel az Etnára készültünk egy kis kiruccanásra. Forrón sütött  a nap mikor indultunk, taxit is sikerült egyből keríteni, megegyeztünk vele az árban , hogy visz és hoz is, és elindultunk felfelé. A taxis közben mesélt egy két érdekességet nekünk a helyről. Az utakat lávakövekkel rakták ki sok helyen, mert nagyon szilárd és masszív. Mesélte továbbá, hogy 2001-ben mikor kitört az Etna, a sífelvonókat teljesen letarolta, és hogy milyen hatalmas pénzbe került újra építeni. A városkákban még 9 év után is sok helyen építkeznek a megrongálódott házak miatt. Láttunk régi templomot,ami a szeizmikus aktivitás miatt szorult felújításra. A hegyre felfelé menet láttunk sok lávafolyást, kőhalmokat, még barlangászokat is , akik a láva barlangokat mentek le megnézni. Rengeteg busz és turista igyekezett felfelé, volt kisebb dugó is, mert az út mellett éhes rókák egy csoportja lepte meg az útszélén az arra járókat. Az út széli erdőkben sok helyi szedte a szelídgesztenyét, és sok család állt parkolókban lakókocsival.

Mikor felértünk a nagy parkolóba eldöntöttük, hogy függő vasúttal felmegyünk 2500 méter magasan lévő turista házba, ahol a függő vasút végállomása volt, mivel onnan még el lehet erre arra sétálni. A látvány csodás volt mindenfelé és roppantul hideg fogadott fenn. Kb 5 fok és hideg szél. Fényképeket majd a galériákban találtok. A statívot is vittük  a kamerához így, mindent próbáltunk filmezni, amit csak lehetett. Fel sétáltunk még vagy 200 métert, láttunk füstölgő krátereket, vulkáni hamuban gázoltunk, szedtünk szuvenírként hamut és lávaköveket is. Gerivel felmentünk még egy magasabb pontra , de ott már akkor szél volt, hogy guggolni kellett , hogy el ne vigyen. Gyorsan le is jöttünk, mert még erősebb lett a szél és a szemünk is tele ment hamuval.

Láttunk a vulkáni köveken fenn zuzmókat,új gyér növényzetet, és KATICÁKAT. Ott csücsültek a kövek réseiben. Egyre nőttek a felhők és már régóta sétafikáltunk fenn, ezért haza indultunk. Hazafelé még egy kisebb kitérővel elmentünk egy bevásárló központba kenyeret és húst venni, majd vissza a kikötőbe. Mire lejöttünk kezdett beborulni és befelhősödni az ég, így nagy mázlink volt, hogy még  jó időben láttuk ezt a csodás vulkánt. Ma még várt ránk egy olajutántöltés a hajómotorban, egy apróbb mosás, ebédfőzés, blog írás, víztöltés és hajómosás, készülődés, mert holnap már Palermo felé vesszük az irányt.