Az utolsó nap! Borúsnak indult, mivel egész éjjel esett az eső, a hajó forgott össze -vissza . A horgony össze is volt tekeredve alaposan induláskor. Szél alig van, párás a levegő nagyon, és be is van borulva. Meg volt a telefon haza nekem reggel, hogy menjünk délutánra értük Kremikbe, így én is útnak indultam unokatesómmal. A család esőben indul neki az utolsó pár mérföldnek. Végre 9 után feltámad a szél, és oldalhullámok mossák a hajó oldalát. 11 körül megint nincs szél. Mindenki már alaposan be van sózva. Motorozás továbbra is genuával. Filmezés indul, mert meg kell örökíteni a megérkezést. Már pár nappal ezelőtt beszóltak a Marinába, hogy mikor érkeznek. Fél 3 körül már a külső őrbódénál üdvözlik a Családot a személyzet tagjai. 14.45-re kötnek ki a H-22-es mólóra. Az ismerősök, a kikötői személyzet is jönnek üdvözölni és gratulálni! Én is megérkezem egy óra múlva, és nagy ölelkezések között elkezdődik a mesélés.