Kevés szél, kis hullámzás, hétágra sütő nap volt. A nappali szolgálat mindig könnyebb az éjszakainál, mivel szinte mindenki fenn a nap nagy részében, így mindig van valaki a kormány közelében, hogy figyelje a műszereket. A napi mozgás adagot az teszi ki, hogy le és fel mászkálnak a hajóban mindig lemenve valami apróságért, majd fel, vagy kiállnak a hajó orrába és nézelődnek, hátha látnak valami izgalmasat a látóhatáron. Leülnek az árbóc tövébe,mivel ott a legstabilabb a hajó, vagy csak kifekszenek a hajó tetejére az árnyékba aludni. A kevés mozgástól rendkívül negatívan hat mindenkire, és ezt próbálják többféle elfoglaltsággal pótolni. Éjszaka azonban újabb érdekes eset történt. Az éjszakai szolgálat, ami 22-kor kezdődött, Geri volt éppen szolgálatos. Az éjszaka sötét volt, még a Hold se világított. Geri kinn ült a kiülőn és éppen zenét hallgatott az mp4-én. Kikötve, mentőmellényben üldögélt, és figyelt. Teljesen elbambult, mikor a semmiből balról a víz felől valami hirtelen neki ütközött a mellkasának. Meglepődött nagyon, mivel zenét hallgatott. Mi az, ami éjszaka olyan magason neki ütközhet. Egy repülő hal volt az, ami eltalálta, de ez csak akkor került ki, amikor leszállt és körbe nézett a fedélzeten és a lába beleütközött a padlón a halba.