Szép napsütéses idő van, de azért még kapunk egy-egy nagyobb hullámot hátulról, ami mossa a cockpitet. Jó érzés látni a partot egy ilyen nap után. 13-18-as szél van, méteres hullámok. A part mellett haladva nézelődünk. Sziklásak a spanyol partok. Délután fél 4-re értünk be Cartagenaba. A bejáratánál hatalmas ipari létesítmények, cementgyár, és nagy tengerjáró szállító hajók vesztegelnek. Történelmi város Cartagena, mivel rengeteg erődmaradvány van két oldalt fenn a sziklákon. A város szélén hajógyár, ahol éppen hajókat festettek, illetve pont egy kisebb tengeralattjárót építettek. Hadihajók is sorakoztak a szép számban az öböl szélső részén. Beérve a Marinába a shipshander elirányított minket a másik marinában lévő üzemanyag kúthoz. Ott aztán néztünk nagyokat, mikor láttuk, hogy önkiszolgáló J. A bankkártyát beteszed a gépbe, beírod mennyiért akarsz tankolni, és a gép annyit adagol ki neked. Visszamentünk a marinába és a partfalhoz kötöttünk. Itt volt a parti sétány sok pálmafával, virágokkal, és nem messze még volt egy patináns régi egyetemi könyvtárral.

Hétágra sütött a nap, és hirtelen nagyon melegünk lett. Rövid nadrágra és trikóra vetkőzve lehetett napozniJ. A parton láttuk a pihenő embereket rövid nadrágban és nagyokat pislogtunk, hogy jól látunk-e. Lesikáltuk a hajót az előző napi vastag só rétegtől, gyorsan ebédet készítettünk, felmostunk, mostunk pár darabot, míg a fiúk elmentek a recepcióra bejelentkezni. Elsétáltak még a motorba olajat venni, mert teljes olajcserét kellett csinálni. Hamar megebédeltünk és még sötétedés előtt bementünk a városba, mert teljesen kifogytak a tartalékaink.

A sétányról befordultunk a legnagyobb sétáló utcába, ahol még minden nyitva volt. Bronzból készült emberalakok voltak a sétáló utcában elhelyezve, hol egy matróz sétált, hol egy apáca két gyermekkel, hol egy bronz hölgy ült a padon. Mi pont mellette ültünk le kicsit pihenni J. Kisebb templomokat láttunk út közben, és egy színházat is. Az egyik házba úgy költözködtek az utcáról, hogy daruról pakolták be a második emeletre a holmikat, és nem a lépcsőn cipekedtek. Végre találtunk egy elektronikai boltot, de cd-t és pendrivot sem árultak.

Az utca legvégére érve, ami kb 35 percséta volt befelé végre találtunk egy élelmiszer boltot, ahonnan hatalmas pakkokkal megrakodva gyalogoltunk vissza a hajóhoz. Közben a fiúk lecserélték az olajat a motorban. Érdemes lenne még több időt eltölteni ebben a városban, mert sok látnivaló akad, de hát menetelni kell tovább.